Nabonga
"Aki az elmúlt negyedszázadban fotográfus létére tanulni akart Magyarországon, az Schwanner Endrét nehezen kerülhette ki. Technikai kérdésekben – talán Dobrányi Géza után – én is tőle tanultam a legtöbbet, pedig formálisan soha nem voltam a diákja, és hivatali beosztottja, alárendeltje sem. Éppen csak elmentem egy-egy előadására, elolvastam írásait a régi Fotóban, és persze a Fotóművészetben is. Azután pedig élveztem-élvezem azt a kiváltságos állapotot, ami egyébként valószínűleg minden érdeklődőt megillet, hogy bármikor megkereshettem, megkereshetem, ha szakmai kérdésem adódott.
Többen is vannak, magyar fotográfusok, akik „kitalálták magukat”, kitalálták szerepüket, vagyis intézményesítették magukat ebben az intézményes képzést és intézményeket, de még az egyszerű írástudókat is olyan sokáig nélkülöző közösségben, a kortárs magyar fotósok-fotóművészek táborában. Szakmai felkészültsége, lelkiismeretessége miatt, önzetlensége miatt, szerénysége miatt mindenki közül őrajta láttam legjobban állni a maga szabta zakót, hogy ugyanis sok évvel ezelőtt elszegődött a magyar fotósok önkéntes technikai mentorává, tanító mesterévé, a fotótechnika egyetemi tanszékévé. Az egyetemi itt nem fellengzés: Schwanner Endrét ugyanis nem pusztán lexikális tudása emelte intézménnyé, hanem az, amilyen szemlélettel és alapossággal a technikai problémákat – márpedig abból a fényképezésben van bőven – megközelítette." - így írt róla Tímár Péter a Fotóművészet magazinban.
Éva
Schwanner Endre (1928), Balogh Rudolf-díjas fotográfus 2011-ben adta át fotográfiai életművét más, történeti értékű tárgyakkal és dokumentumokkal együtt a Nemzeti Múzeumnak. A kiállított fotók döntően a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben Budapesten készültek, melynek zöme zselatinos ezüst szerzői nagyítás.
Schwanner munkásságából a motorsport, zenei és színházi témájú, valamint a fotós közéletről, kollégákról készült felvételei a legismertebbek. Képeinek jelentős része művészeket ábrázol – próbateremben, színpadon, koncert közben, fotózva, vagy hétköznap, jelmez és hangszer vagy fényképezőgép nélkül. Néha közelről, néha összefüggéseikben láthatjuk őket. Teljes díszben vagy fegyvertelenül.
Vidámpark
„Csak akkor jut eszembe fényképezni, ha az előadás vagy a művész (esetleg mindkettő) jelent valamit a számomra…” – vallja Schwanner Endre (1928) Balogh Rudolf-díjas fotográfus, aki fotóriporterek nemzedékeit tanította fotótechnika-elméletre.
Amennyiben még nem láttad a kiállítást, január 29-ig pótolhatod! Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum
Forrás, képek: mng.hu; est.hu; fotomuveszet.hu